.jpg)
A rend kedvéért leírnám:.
- A fórumban ha lehet ne öljétek meg egymást!
-Mindent szabad amíg a dolog nem vérre megy :-D
Kb ennyi a szabály! Bemásolom a volt klubbunk kiirását és amint tudom a képeket is felteszem!
Ide linkelem a fórumot ahova regisztráció után bárki beléphet, hozzászólhat, új topicot nyithat és írhat!
-Az ultrák a sportklubokat támogató szurkolói csoportok egy jellegzetes stílussal rendelkező válfaja, leginkább az európai és dél-amerikai futballcsapatok mérkőzésein találkozhatunk velük.
-Ez a különleges szurkolói stílus legelőször Olaszországban, az 1960-as évek elején bukkant fel, amikor az egyesületek jelentősen leszállították a stadionok bizonyos szektoraiba szóló belépőjegyek árát. Maga az ultra szó latin eredetű, jelentése „ami túl van”. A korai '90-es évek óta, az ultras szubkultúra, megjelent a casual, valamint az Angliában kialakult huligán stílus, amik kultúrákhoz hasonlatossá fejlődött.
-A csoport általában egy szűkebb vezetői szerepkört birtokló mag körül épül ki, (ők irányítják az egész csoportot) míg a létszám a kisebb csoportokból szerveződik össze, melyek összetételét meghatározhatják baráti vagy lokális szálak, esetleg az azonos politikai nézet. Általában az idősebbek szavát a fiatalok feltétel nélkül elfogadják, fontos a hiarerchikus felépítés.
* Az ultrák a meccsek folyamán minden esetben állnak * Lehetőség szerint, a távolságok és anyagi akadályok ellenére minden meccsen meg kell jelenni otthon és idegenben * Szünet nélkül támogatni (énekelni, tapsolni) kell a csapatot, az eredmény alakulásától függetlenül * Állandó törzshely a stadionon belül
"….az ultra meg nem alkuvó védelme egy életstílusnak ami veszélynek van kitéve a névre szóló jegyek miatt, a fizető tv miatt…az ultra ez, és sok más érzések,amik nem szavakba önthetők,megérthetetlen a hétköznapi ember számára,aki jobban szeret élni egy üveg mögött,minthogy széttörné azt és belépne a valóságba…egy tiszta szívünk van,amikor elhagyják összeszorul és fájdalmat okoz nekünk…amikor kihívják,dübörög,mint egy dob,de nem fél,visszatart minket,hogy el ne fussunk…ha egy barátunk hív minket,nem kérdezzük őt miért,hanem felsorakozunk csendesen az oldalán…megismersz minket,mert beszélünk egymás között,anélkül,hogy kinyitnánk a szánkat…"
